Rólam

Író, költő, műfordító, tűzoltó, katona, vadakat terelő juhász.

  • d

    30
    könyv

  • h

    17
    év tanítás

  • b

    6
    gyermek

  • c

    100
    fellépés évente

  • o

    1000
    aprócikk

Bemutatkozás

1

1971-ben születtem Budapesten. Író, költő, műfordító, szerkesztő vagyok. Harmincnál több könyvet írtam, felét felnőtteknek, felét gyerekeknek, harmincegynéhányat pedig lefordítottam franciából. Megzenésített verseimből négy CD-nyi került kiadásra, Lovasi András, Malek Andrea, Herczku Ágnes és mások előadásában. Tizenhét évig tanítottam a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. 1999-től a Nagyvilág világirodalmi folyóirat szerkesztőjeként tevékenykedem. 2003-tól 2011-ig a Műfordítók Egyesülete elnökségi tagja voltam. Humoros identitásesszé-kötetem, a 2012-es Milyenek a magyarok? huszonötezer példányban fogyott el, folytatása, a 2013-ban publikált Milyenek MÉG a magyarok? tízezer példánynál tart. 2014-ben látott napvilágot a novellákat tartalmazó Három a magyar igazság. Megtisztelő, hogy elnyertem többek közt a József Attila- és a Prima Primissima-díjat. Zsámbékon élek feleségemmel és öt gyermekemmel.

KI EMLÉKSZIK MAGILLA GORILLÁRA?

  1. Ír
  2. Olvas
  3. Beszél
  4. Kész főnyeremény...

„Minden vágyam az, hogy nagy célomat... sohase tévesszem össze a nagy szavakkal, s alázatos, szerény tudjak maradni mindvégig, érzékletes és szemléletes, mint a fű és virág, melynek mondanivalója csak az, hogy él, s egyéb mondanivalója nincs is” - Kosztolányi Dezső

„Eszébe jutott a gróf könyvtárában talált rész, egy kommentár Al-Kindi tizedik századi, Rendszer című munkájáról, amely abból indult ki, hogy minden hatással van minden másra. Az egész kozmosz, a legapróbb atomtól a Holdon túli óriási néma terekig egy kapcsolódási hálót alkot Isten elméjében. Ebből az elképesztő állításból az arab filozófus arra a következtetésre jutott, hogy egyetlen dolog tökéletes ismerete, bármilyen dologé, lett légyen az egy szék, egy madártoll, egy esőcsepp, a legközönségesebb semmiség, a kapcsolódások hálója révén végül minden más megértéséhez vezet.” - Thomas Wharton

  • A rádióban tetszett a műsorod! Végig hallgattam, mert amúgy is kedvelem a műsort magát, de a te mondanivalód, életfilozófiád útmutató, példa értékű...- István
  • Hát én nem engedném meg, hogy így kiforgassák Ady és József Attila verseit!- Emőke
  • Úgy gondolom, hogy kiváló lépcsőfok-készítő mester. Nekem a Babzsák a kedvencem.- Attila
  • Az oké, hogy nem túl jók a verseim. Nem vagyok sem Petőfi, sem Tóth Árpád, de szerintem ezt a Lackfit messze verem...- András
  • Köszönöm! Nagyon találó. Nehézségekről, súlyokról beszélni őszintén és könnyedebben. Ha tudunk nevetni a saját bajunkon és megőrizni a vidámságunkat, az már fél gyógyulás! Ha a szív és a lélek tudja, hova tart a test, könnyebben követi.- Krisztina
  • Örök téma, de ilyen szépen, újszerűen mostanában nem olvastam róla. Benne van az egész világmindenség- Zsuzsa
  • A vers a nyugdíjasok szétverésétől eltekintve tökéletes! Mindazonáltal úgy képzelem, a nyugdíjasnak is szüksége lehet egy kis változatosságra.- Zsolt
  • Akkora sikere van, és ez nem csoda, hiszen fantasztikus előadó, hiteles, szórakoztató, és óriási érzéke van a közönséghez. Nagy hatással van az emberekre, biztos vagyok benne, hogy nem csak a találkozó idejére!- Katalin
  • Már rég tudott, hogy vége a nemes lelkű emberek világnak, ezt bizonyítja az is , hogy Ön kaphatta meg a "Primissima" díjat. Miért taposhat Ön emberek lelkébe büntetlenül?- Marianna
  • Lackfi János úgy meg­ne­vet­te­tett, hogy kicsor­dult a könny a sze­memből, és erre sokáig fogok emlé­kezni.- Kata
  • Nem vártam mást egy bunkó paraszt alacsonyrendű magyartól!- Endre
  • Azt nem tudom, hogy te honnan tudod, hogy szeretem az én drága egyetlen uracskámat, és népes családom intim pillanatairól is szemtelenül merészen írsz, mondhatom,hogy vicc az egész! Itt ragadtam a verseidnél, most valahogy megbocsáthatóak a gyengeségeink. Ülök a Paradicsomban, gyönyörködöm...- Kinga
  • Flóra, lájkold Lackfit Facen! Nekem a Toi Toi WC-kről írt verse a kedvencem!- Zsanett
  • Minden egyes irodalomóra után azt siratva kelek fel a padból, hogy ön nem irodalom tanár a mi iskolánkban.- Soma