"A részeg elefánt megjelenése az évtized magyar gyermekköltészetének jelentős eseménye, legfeljebb Varró Dániel jelentkezéséhez, Kovács András Ferenc gyűjteményes kötetének kiadásához vagy Szilágyi Ákos agresszív akusztikus versgyűjteményeihez lehet hasonlítani. Lackfi belépett a magyar költészet egy nagyon fontos tartományának halhatatlanjai közé, akiknél nincs jobb, legfeljebb más, és akik saját mesterségükből valamit bizonyíthatóan jobban tudtak másoknál. Ez nem fizetett hirdetés. Néhány hónappal korábban eszembe se jutott volna ennyire elragadtatnom magamat. A részeg elefánt azonban meggyőzött."

Rigó Béla, Csodaceruza

"Tudtad, hogy táncol az egész világ, mint egy részeg elefánt? Riszál a folyó, szambázik a fa lombja a szélben, tangózik az árnyék a kövön. Lépéseink táncoltatják az utat, mellkasunkban diszkózik a szív, ereinkben zenevonatozva áramlik a vér. Zene minden és tánc minden. Ebben a könyvben is táncritmust hallani, táncol kisbabáját altatva az apuka-medve, a kipottyant fog egy madzag végén, bálnatáncot jár a tengeralattjáró a víz alatt, öklüket rázva, szitkozódva keringőznek egymással autósok és motorosok, pörög-forog a kosárlabda a gyűrű peremén, báloznak a szénabálák, de még az icipici atomok és a hatalmas bolygók is ritmusra forgolódnak. Ugye, te is beállsz a körbe?"

(A kötet fülszövege)

"Kövér Lajos gyönyörű. Mármint nem a maga testi valójában, hiszen olyan kövér, hogy mozdulni sem tud, naponta elképesztő mennyiségű tejet, veknit, párizsit zabál meg, igazából mást nem is csinál; és csak segítséggel képes egyáltalán megmozdulni vagy felöltözni, fókabébi méretű lábai vannak, és minden kerékpár összetörik alatta (legalábbis a könyv elején). Egyenesen gusztustalan. De Kövér Lajos lelke gyermekien ártatlan és szabad; "jó fej". Melegszívű, barátságos, kedves, micimackósan az együgyűségig naiv és jólelkű. Egyenesen szeretnivaló."

Lovász Andrea, Élet és Irodalom

"Hallottatok már olyat, hogy két jó barát összevesszen egy kapucsengő miatt? Vagy hogy egy szomorú bajszú éjjeliőr titokzatos betegségben szenvedjen? Csupaizom, csupaháj és csupaszív hőseink, Kövér Lajos és Sovány Laci egy kenutáborban, aztán egy ódon kastélyban, majd egy izgalmas nyomozás kellős közepén találják magukat. Kalandjaikban velük tart Rudi, a fehér ló, Patisszon József rendőrőrmester, Kerüllő Péter, a csősz, Kaller Béla ellenőr, egy bolyhos kiskutya, Csibi és Csabi, a kidobóemberek, és talán összeakadunk Miszter Phéntekkel, a nemzetközi szélhámossal is. Hogy szerepel-e a történetben sellő? Ez már tényleg rejtély a javából, de aki belecsobban ebbe a könyvbe, mint egy tó vizébe, a túlsó partra kiérve mindent vagy legalábbis sok mindent érteni fog!"

(A meseregény fülszövege)

"- Bocsásson meg, Mr. Stukowski, de az az ember... életben lesz még másnap?

- Hát, ez bizony fogas kérdés! Vajon én életben leszek holnap, és vajon ön, Gründ, életben lesz holnap vagy holnapután? Ki tudja?... A mulandóság örök rejtélye ez...

- Hogy még pontosabb legyek, Mr. Stukowski, vajon az üvegcse segítségével nem siettetném egy kicsit a halálát?

- Fogalmazzunk úgy, hogy egy perccel sem hátráltatná azt. Nyugodjék meg, egy ilyen rozoga alaknál a természetes halál is bármikor felléphet. Legyünk hát szerények. Na, tegye el azt a fiolát!"

A regény az Egyesült Államokban játszódik, főhőse ártalmatlan kisember, afféle csokornyakkendős nyuszi, aki minden konfliktusból, talán a világból is legszívesebben kimenekülne. Aztán jelentkezik egy átlagos álláshirdetésre, egy magánnyomozó irodában kezd dolgozni, és mind komolyabb megbízatásokat kap. Időközben belép a történetbe a Churchill- vagy Hitchcock-szabású hájas, szivarozó főnök, a hollywoodi Végzet Asszonya, valamint egy álindián álvarázsló és egy valódi indiánlány. Társaságukban hősünk megjárja a nagyváros mennyét és poklait, és életében először válaszút elé kerül: gyilkossá vagy hőssé, esetleg hősies gyilkossá kell válnia. Nem utolsósorban pedig meg kell találnia valódi önmagát, élete értelmét és irányát. Hiszen ez a könyv a sodró bűnügyi cselekmény mellett és mögött valójában identitásregény, mely nagyon is égető kérdésre keres választ: lehet-e érvényes életet élni egy válságba került civilizáció kellős közepén?